A RÁK (és más népbetegségek) gyógyítása deutériumcsökkentő természetes ketogén diétával

Boros G. László, a Kalifornia Egyetem Los Angeles kutatójának munkásságáról

A cikk rövidebb változata a Családi Kör (vajdasági hetilap) hasábjain jelent meg 2019. január 10-én.

Ha azt hallja az ember, hogy megtalálták a rettegett kór ellenszerét, azonnal felkapja a fejét. Amikor pedig azt hallja, hogy az ellenszer nem egy csodapirula, vagy infúziós folyadék, nem hiszi el. Mi van, ha tényleg meg lehet gyógyulni a rákból? Mi van, ha a daganatos sejtek elpusztulnak, ha nem kapnak táplálékot? Azt mondják, genetika, vagy környezet, vagy ki tudja, mi okozza, de a táplálkozásra gondol-e bárki? És egyszer csak felbukkan egy ember a képernyőn, aki elmondja, hogy a természetes ketogén diéta képes legyőzni a rákot. Ő az, aki a legújabb kutatási eredményekről értesíti az őt követőket, aki megosztja a legújabb információkat arról, amit ő már régebben megmondott, kutatott és bizonyított. A természetes ketogén diéta gyógyítja a krónikus betegségeket, mint a cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, epilepszia, Alzheimer-kór, dementia. Teszi ezt egy olyan világban, amelyben a cukrot nem tartják veszélyesnek, és a növényi olajokat tartják egészségesnek. Őt kutattam fel, dr. Boros G. Lászlót, aki az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik, Magyarországra viszont nagyon szívesen jön előadásokat tartani.

A cikk Boros G. László cikkei, előadásai alapján és szakmai jóváhagyásával készült.

A cikk elején tisztázzunk néhány fogalmat, amelyeket, feltételezem, sokan elfelejtettünk iskolás korunk óta, a cikk megértéséhez pedig szükségünk lesz rájuk.

Deutérium: a hidrogén egyik stabil izotópja, amelyből a természetben kb. 6500 hidrogén atomra 1 jut. A hidrogén és a deutérium között az a különbség, hogy a hidrogén atommagja csupán egy protont tartalmaz, a deutériumé pedig egy protont és egy neutront is tartalmaz. Az élelmiszerek, illetve minden hidrogént tartalmazó vegyület deutériumot is tartalmazhat.

Mitokondrium: egy sejtszervecske, amelynek az anyagcsere víz és az energia (ATP) előállításában van szerepe

Szénhidrát: a szén vizesített (hydrált) szerves vegyületei. Ide tartoznak a cukrok, a keményítő és a cellulóz.

Ahogyan eddigi írásaimban olvashatták, természetes ketogén életmódot folytatok, zsírt, húst és zöld leveles zöldségeket eszem, és fogyok.

Elhitették velünk, hogy a zsír hizlal, és egészségtelen, mindenki kerülni próbálja, majd pedig egyre több a beteg a világon. Miért van mindez? Mert a zsír nem hizlal, és a természetes állati zsírok, a vörös húsok egészségesek, ráadásul fogyni lehet velük, és gyógyítanak is. Lássuk, hogyan lehetséges mindez.

A zsír vízzé és széndioxiddá alakul a testünk, sejtjeink mitokondriumaiban, a természetes ketogén diéta pedig kifejezetten deutériumot csökkentő és testsúlyt szabályozó hatású. Nagyon sok, a táplálkozással, életmóddal összefüggő tényezőre vezethető vissza a mai rengeteg elhízott, rákos, degeneratív betegség. Amikor ezeknek a betegségeknek a genetikai okait kezdték kutatni, hatalmas problémát hoztak létre a kutatók, állítja Boros professzor. A genetika nem oldja meg, hisz eddig sem oldotta meg a népegészségügyi problémákat. Most már egyértelmű, hogy a genomikával bajok vannak, amit az orvosok, kutatók is látnak már. Az onkogenomikai kísérletek 89%-a megismételhetetlen, hiszen az egyik tudományos kiadó (eLife) ezt meg is próbálta, kevés sikerrel. A nagy részük fotoshoppal gyártott gén volt, tehát már rendőrségi nyomozás is indult ilyen ügyekben.

Rettegett kór: a rák

A daganatos betegségek sejtszintű anyagcsere betegségek: a daganatokat leggyakrabban úgy és azért diagnosztizálják, mert a sejtben megnövekszik a DNS tartalom. Ezt aneuploidiának nevezik. A patológus a szövettani vizsgálatnál soha sem néz onkogéneket, hanem, hogy a sejtben mennyi DNS van. Ezt a deutérium felhalmozódás idézi elő.

A gyógyszeres rákterápiák azért sikertelenek, mert a kemoterápiás szerek sejtmérgek. Ezek hatékonyak leukémiák és bizonyos nemzőszervi daganat fajták esetében, ahol pótolhatatlan helyük van, de sehol máshol nincs helyük. A leggyakoribb rákfajtáknál (vastagbél, prosztata, tüdő, gyomor, emésztőszervi rák) statisztikailag nagyon jól tudjuk, hogy hiába kezelik a betegeket kemoterápiával, ezek a szerek inkább kiszelektálják azokat a sejtpopulációkat, amelyek aztán sokkal agresszívebb biológiai viselkedéssel térnek vissza. Ezt nevezik kemorezisztenciának. A kemoterápiának Boros László szerint anyagi vonzata lehet, de Amerikában már nem úgy működik a betegbiztosítási rendszer, mint Magyarországon (és Szerbiában – szerk.). Trump elnök kijelentette, hogy a gyógyszercégek büntetlenül ölnek.

A célzott rákgyógyszerek közül vannak olyanok, amelyek mérgek. Az FDA (Food and Drug Association), akiket tévesen gyógyszer engedélyező hivatalként tartanak számon, tulajdonképpen nem gyógyszer engedélyező, hanem gyógyszerminősítő hivatal. A 26 elfogadott kinázgátló szer közül 12-nek a hátulján egy fekete doboz van. Ezt úgy hívják, hogy Black box labeling, ami azt jelenti, hogy méreg. Nagyon sokat életet veszélyeztetőnek minősítenek.

Természetes ketogén diéta

Boros professzor egypetéjű ikertestvére 2006-ban, kemoterápia közben halt meg nyelőcső rákban. A professzort, testvére halála után három hónappal nyelőcső metapláziával, ami a rák előszobája, valamint az édesanyját újabb három hónappal később veserákkal diagnosztizálták. A professzor testvére már nem él, ő és az édesanyja pedig deutériumot csökkentő diétán élnek, amelynek köszönhetően ma is egészségesek. Véleményem szerint ez nagyon jelentős referencia, hiszen a rákkutató meggyógyította magát és édesanyját a kutatásai eredményeit alkalmazva.

A gyógyulásnál a legfontosabb az, hogy mennyire háztáji a táplálkozás, mit tartalmaz, amit megeszünk, hiszen alacsony kell, hogy legyen az élelmiszereink deutérium tartalma. Minél háztájibb, annál jobb. A ketogén diéta természetes, deutérium csökkentő diéta, hiszen a táplálkozás eredményeképp deutérium csökkentett anyagcserevíz keletkezik a mitokondriumainkban. A mitokondriumokban nanomotorok vannak, pici, forgó fehérjék, amelyek percenként akár 8-9000-et is fordulnak. Erre azért képesek, mert deutérium csökkentett víz van a mitokondriumokban, amelynek nincs közegellenállása. Ezek hidrogén motorok, amelyeket hidrogének, azaz protonok hajtanak egy gradienssel szemben. Ezek elégnek és oxigén jelenlétében vizet alkotnak a sejten belül, ami az anyagcserevíz. A víztermelés a mitokondriumok legfontosabb feladata például a sivatagi, illetve tengervízben élő állatok számára.

Az élelmiszeripari ajánlások vagy az egészségügyi tervek nem megfelelőek ahhoz, hogy a rákot kontrolláljuk. Már majdnem népegészségügyi problémáról van szó. Több országban már vezető halálok a rákos megbetegedés. Az ok az az lehet, hogy az iparilag előállított táplálék deutériumtartalma jelentős. Ez azt jelenti, hogy, ha nem természetes tápanyagot égetünk a szervezetünkben, pontosabban a mitokondriumainkban, akkor felhalmozódik a deutérium és megbetegszünk. A mitokondriumainkat telített zsírokkal tudjuk táplálni. Egy pennsylvániai klinikai vizsgálatokat végző intézet a tüdőrákban a hosszabb túlélés kulcsaként a zsíralapú, azaz a természetes ketogén diétát nevezte meg. A táplálékból származó, vagy a szervezet belülről mozgósított zsírjai azok, amelyek a mitokondriumban deutériumot képesek csökkenteni. Ez a hosszabb túlélés kulcsa még kemoterápiával kezelt betegekben is. Ezek Boros professzor és munkatársainak eredményeitől függetlenek, de amikor megvitatják őket, akkor Somlyai Gábor és Boros doktor munkájára hivatkoznak a kutatók. Ezek az ismeretek már annyira elterjedtek nemzetközileg, hogy egy máshol diplomát szerzett orvos ezek nélkül nem tud majd diplomát honosítani az Egyesült Államokban. A deutérium biokémiájának a legfontosabb összefüggéseit a Kaliforniai Egyetemen már ismerniük kell a hallgatóknak, ilyen képzésre viszont Magyarországon nincs még lehetőség. Sem az oktató, sem a szakembergárda egyrészt nem érti ennek a biokémiai jelentőségét, vagy nem hajlandó más egyéb okokból ezekkel a nagyon fontos összefüggésekkel foglalkozni, sőt, bizonyos tekintetben főleg a gazdasági versenyhivatal részéről büntetés és szankció éri ezeket az alternatív megközelítési eljárásokat, terápiákat és lehetőségeket.

A szénhidrátokban (így a cukorban is) sok deutérium van. Szénhidrátokat a gyümölcsökben és az iparilag előállított ételekben, feldolgozott fehérjékben, cukrozott és a génmódosított élelmiszerekben találunk. A legeltetett állatok húsa deutériumban szegény, mivel a víz, amellyel a haszonnövényeket, mint a kukorica, szója és a gabona, locsolják, deutériumban gazdag, a füvet pedig nem locsoljuk, csak esőt kap. Tehát a fű, amelyet az állatok legelnek, deutériumban szegény. A cukor természetétől fogva deutériumban gazdag. A víz, amit ivásra ajánl Boros professzor, az a gőzből visszanyert víz, a desztillált víz és az esővíz, vagy a gyógyszerészetileg előállított deutérium csökkentett víz. Emellett a testünkben a zsírból előállított víz. A deutérium túlterheltség a rák mellett cukorbetegséget, elhízást, degeneratív betegségeket és a bipoláris betegség (lehangolt, depressziós és mániás, felhangolt epizódok követik egymást – a szerk.). A bipoláris betegség esetén, ugyanúgy, mint az epilepszia gyógyításában is a táplálkozási ketózis segít, mivel az agysejtekben lejátszódó anyagcsere más, mint a többi sejtben. Ezek a sejtek nagyon érzékenyek a magas deutériumszintre. Az agysejteknek ketontestekre van szükségük, hogy csökkentsék a deutérium mennyiséget a központi idegrendszerben. Emiatt jelent a természetes ketogén diéta megoldást az epilepsziára és a kényszerbetegségekre. Ha a deutériumszintünket szeretnénk csökkenteni, akkor csak deutérium csökkentett víz (Magyarországon meg lehet vásárolni – a szerk.) fogyasztásával kb. 6 hét után láthatunk jelentős deutérium csökkenést. Ha ennek a víznek a fogyasztását magas zsírtartalmú természetes ketogén diétával kombináljuk, akkor viszont 2-3 hét alatt csökken drasztikusan a deutérium szintünk. Az óceánok vizének deutérium értéke 155 ppm, ami azt jelenti, hogy 1 000 000 hidrogénben 155 deutérium van, azaz minden 6000 hidrogénre jut egy deutérium. Ez nem tűnik nagy számnak, de ez a mennyiség azt jelenti, hogy minden 4. másodpercben megy tönkre egy nanomotor a szervezetünkben. Amikor a nanomotor leáll, akkor a sejtekben lejátszódó folyamatok nem tudnak eredményesen végbemenni. Ekkor a szénhidrátok és a tápanyagok a DNS-be kerülnek, a sejt pedig burjánzani kezd. Ezek az ismeretek nem teljesen új keletűek: a Nature-ben 1988-ban jelent meg Dr. Thomas Seyfried írása, amelyben elmondja, hogy a nanomotorok forgásának megváltozása a normális sejteket rákos sejtekké változtathatja. 1993-ban cseh kutatók kimutatták, hogy a deutérium nem tud a nanomotorokon, így a sejtmembránon sem átjutni. 1993-ban Dr. Somlyai Gábor közölte, hogy a deutériumszint megváltoztatása a környezetben, azaz a vízben kihat a sejtburjánzásra.

Vizekben a deutérium mennyiség 143 és 255 ppm között változik. A saját szervezetünkben, zsírból megtermelt anyagcserevíz deutériumtartalma mindig 105 és 115 ppm között van. A deutérium csökkentett vizek megtalálhatók különféle deutérium mennyiséggel, 125-25 pmm tartalommal. A kutyák különbséget tudnak tenni magas és alacsony deutérium tartalmú víz között, és mindig az alacsonyabb deutérium tartalmú vizet isszák (amikor a tiszta víz helyett a pocsolyából iszik – a szerk.). Emellett nagyon jó hatással van a deutérium csökkentésre, ha nem tesszük ki magunkat elektroszmognak, ha kapcsolatba kerülünk földünkkel (pl. mezítláb járkálás), valamint, ha napozunk. A környezetünk elektromágneses sugárzása nagyon fontos, amelytől sajnos elszigetelődtünk. A testedzés is segít a deutérium csökkentésében, hiszen sok anyagcserevíz keletkezik közben. Minél több oxigén jut a testünkbe és minél több ételt égetünk el, annál több anyagcserevíz keletkezik a sejtjeinkben. Tehát, sok testedzéssel és megfelelő, deutériumban szegény táplálkozással javulnak az izomfunkciók és a mentális teljesítmény, jobban tudunk koncentrálni, kitartóbbak leszünk, megnövekszik az energiánk. A szénhidrátok hiánya miatt nem kell aggódnunk, mivel a szervezetünk képes glükózt előállítani, méghozzá annyit, amennyire szüksége van. Ez sokkal jobb, mintha mi vinnénk azt be szénhidrátokból, és többet, mint, amennyire szükségünk van.

Az orvostudomány

Az orvosok sok esetben nem értesülnek ezekről az eredményekről, ami sajnos sok ember életébe kerülhet. Bonyolult folyamatokról van szó, de Boros professzor szerint egy klinikai orvosnak sem szabad feladnia mondjuk egy kiegyensúlyozott, szakmailag megalapozott klinikai véleményt, az alternatív terápiákat beleértve, csak azért, mert a mitokondrium, vagy a trikarbonsav ciklus enzimreakciói rendkívül bonyolultak. Viszont elvárhatjuk a kutatóktól, és a klinikusoktól is, hogy legyenek alapvető ismereteik egymás szakmájával kapcsolatban. Egy onkológusnak azt kell tudnia, hogy a normális emberi sejt működése közben termel vizet, ami a mitokondriumban történik oxigén felhasználásával. Ez a víz deutériummal csökkentett víz. Ez az egészség kulcsa. Minden egyéb, ami ezt a víztermelést deutériummal terheli, vagy ezt a vizet nem engedi visszaforgatni az anyagcserébe, vagy nem engedi az energiatermelést normális intenzitással folyni a sejten belül, abban az esetben nagyon sok és súlyos betegség, többek között rákos betegség fordulhat elő.

Az anyagcserevíz

Boros G. László 2018. december 2-án tartott előadást Budapesten a Természetgyógyász Magazin XXII. Ezoterikus Karácsonyi Fesztiválján Szükségtelen vízfogyasztás – „elázott egészség”címmel, amelyről készítettem Önöknek egy rövid beszámolót.

Mindenhol azt halljuk, hogy igyunk vizet, minél többet, és most azt állítja Boros professzor, hogy a bevitt pár liter vízzel nem tudjuk hidratálni a testünket. Lássuk, miért is van így?

Születésünkkor a testünk közel 80%-a víz, amely mennyiség idővel csökken. Felnőttkorban ez 70%, idős korban pedig 50% lesz. Boros professzor bemutatta, hogy ő mennyi vizet „eszik” egy nap. A táplálkozása egy reggeli hosszú kávéval kezdődik, majd pedig főleg este folytatódik, hiszen naponta egyszer eszik egy zsíros, húsos ételt kevés zöldséggel. Ha fogyaszt gyümölcsöt, zöldséget, az is magas zsír tartalmú. Igyekszik 70% zsírtartalmú táplálkozást folytatni, a szénhidrátot pedig 5-10% körül tartani.

A szervezetünk által termelt anyagcserevíz mennyiségének kiszámítását egy 1942-ben a Nature-ben megjelent cikkel kezdte, amely leírja, hogy 100g zsírból 110g, 100g szénhidrátból csak 55g anyagcserevíz keletkezik. Az anyagcserevíz termelése szempontjából viszont a szénhidrátok nem megfelelőek, mivel magas a deutérium tartalmuk. Az így megtermelt vizet soha sem látjuk, mert nem kerül ki a mitokondrium mátrixából. Boros professzor az anyagcserevíz termelésénél a mitokondriumokban, a peroxiszómákban és az ATP (adenozin-trifoszfát – a szerk.) -szintézissel megtermelt vízről beszélt.

Az előadásban láthattuk, hogy például a szénhidrátban lévő deutérium hogyan károsítja a mitokondriumokban lévő nanomotorokat, mivel azok nem tudják kezelni a kétszer olyan nehéz és nagyobb méretű deutériumot. Boros professzor a sejtek számából kiindulva bemutatta, hány nanomotor van a testünkben, és mivel sportolókban fordulnak átlagosan 9000-et a nanomotorok, a számításokban ezt 3000-nek veszik. A levezetett számítások után azt kapta eredményként, hogy 7 231 liter vizet termel és forgat vissza a szervezetünk naponta. A szívünk is ugyanennyi vért pumpál át a szöveteinket keresztül. Egy átlagos felnőtt ember ereiben 5-6 liternyi vér kering, amelyet a szívünk percenként pumpál át. Ha ez alapján kiszámoljuk, hogy egy nap mennyi vért pumpál át a szívünk, akkor ugyanazt a számot kapjuk meg, mint az előbb: 7200 litert. A szívünk ugyanannyi folyadékot keringet a szöveteken keresztül, amennyi folyadékot maguk a szövetek meg tudnak termelni. Ezt a sok vizet a mitokondrium visszaforgatja. Az előadás végén Boros professzor úr elmondta, hogy ezt a mennyiségű vizet vízivással nem tudjuk pótolni. Fontosnak tartja, hogy akkor igyunk, amikor szomjasak vagyunk, és először várjunk 5 percet, ha addig nem múlik a szomjúság, akkor igyunk, és akkor is annyit, amennyi a szomjunkat oltja. Emellett azt tanácsolja, hogy együnk inkább zsírt, mert ezzel deutériumban szegény vizet termelünk majd, amely működteti a szervezetünket.

A professzor úrnak tettem fel még pár kérdést, amelyek segítenek eloszlatni bizonyos kételyeket.

Miért vagyunk szomjasak?

Ezt a vazopresszin szabályozza. Itt tudnak utánanézni: https://hu.wikipedia.org/wiki/Antidiuretikus_hormon

Mi az ártalmasabb: a deutériumban gazdag élelmiszer vagy a víz?

Mindkettő ártalmas. Az élelmiszer azért ártalmasabb talán, mert arra szükségünk van, vízre csak akkor, ha szomjasak vagyunk.

A magas szénhidrát alapú táplálkozásnál több vizet kell-e inni, hiszen kevesebb anyagcserevizet termel a szervezetük, vagy jobb, ha kevesebbet isznak?

Akkor igyon, ha szomjas. Ne igyon azért, mert evett, hanem azért, mert/és, ha szomjas.

Az anyagcsere víz csak a sejten belül van, vagy kívül is?

Sejtek termelik, sejtekben található, de a sejtek közötti vízterekkel ez kiegyenlítődik idővel az aquaporinok segítségével.

A szervezet tisztításához és a jó veseműködéshez milyen víz kell?

Semmilyen, zsírt kell enni ehhez!

Miért sötét a vizelet, ha kevés vizet iszunk? Ez jó?

Nem azért sötét a vizelet, mert kevés vizet iszik. Azért sötét a vizelet, mert kevés zsírt eszik valaki, és nem ürül az epe a székleten keresztül.

Masaru Emoto megfigyelése a vízről számít-e deutériumcsökkentés szempontjából, ha a stresszmentes állattartás kihat a hús deutérium tartalmára, akkor a pozitív gondolatok csökkenthetik-e a víz deutérium tartalmát?

Nem tudom, ki ő, de a lelki nyugalom deutériumot csökkent, igen!

A sérült nanomotrot le tudja-e bontani a sejt, ha nincs belőle túl sok, mondjuk, mert ketogén diétát tartunk?

Ezek fehérjék. A sejtek folyamatosan pótoljak a deutériumot gyűjtő alapegységeket a nanomotorokban.

Joggal érezhetik magukat összezavarodva, ha eddig nem találkoztak ilyen információkkal, de megéri utánajárni. A legújabb kutatási eredmények nem jutnak el azonnal a világ minden pontjára, ha pedig szkeptikusan fogadják a szakemberek és a laikusok is, még nehezebb bármit is tenni. Járjunk nyitott szemmel, figyeljünk a környezetünkre és önmagunkra.

Nagy tisztelettel mondok köszönetet dr. Boros G. Lászlónak, hogy elfoglaltságai ellenére válaszolt kérdéseimre, és szakmai segítséget nyújtott a cikk megírásához.

Figyelmükbe ajánlom Boros G. László Youtube csatornáját: https://www.youtube.com/user/fumarsavhidratazBGL