Ma már teljesen hétköznapi jelenségnek számít a felpörgött, dühöngő vagy akár depressziós, esetleg közönyösen viselkedő gyermekek látványa. Lehet, hogy ennek köze van a képernyő előtt töltött időhöz?
A krónikusan ingerlékeny gyerekek nagyon magas izgalmi állapotban vannak, feszültnek és fáradtnak tűnnek. A krónikusan magas izgalmi szintek befolyásolják a memóriát és az emberi kapcsolatokat. Ezek a gyerekek valószínűleg kognitív és szociális problémákkal is küzdenek.
A www.psychologytoday.com cikke nyomán.
Előfordulhat, hogy az ilyen gyermeket súlyos depresszióval, bipoláris rendellenességgel vagy figyelemzavaros hiperaktivitással diagnosztizálják, ami kezelésekhez, akár gyógyszeres kezeléshez is vezethet. Ezek a kezelések sajnos gyakran nem hatékonyak, mert a mentális zavarok tankönyvi esetét próbálják kezelni. A probléma az, hogy nem zárják ki ezen tünetek leggyakoribb okát: az elektronika mindennapi használatát. A szerző szerint attól függetlenül, hogy a diagnózis helyes-e hangulatzavarral küzdő gyermek kezelésében, a sikeres kezelés megköveteli az elektronika használatának megszüntetését, egy elektronikai böjtöt, hogy az idegrendszer képes legyen rendbe jönni.
Elektronikai „böjt”
Ha helyesen kivitelezik, az elektronikai „böjt” mélyebb alvást, jobb és kiegyensúlyozottabb kedélyállapotot, jobb összpontosítási képességet és szervezettséget, és több testmozgást eredményezhet. A stresszt is jobban tolerálják a gyerekek, ezért a kedélyállapot romlása és annak súlyossága kisebb mértékű. A gyermek újra élvezni kezdi a régebben használt dolgokat, jobban vonzza a természet és visszatér a képzeletbeli vagy kreatív játék. Tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél az önirányító magatartás növekedése figyelhető meg – az apátia és a kilátástalanság ellentéte.
Ugyanakkor az elektronikus böjt csökkenti vagy megszünteti a gyógyszeres kezelés szükségességét, miközben más kezelések hatékonyabbá válnak. A jobb alvás, több testmozgás és több személyes kapcsolat pedig nagyon hasznos. A böjt után, miután az agy újra megfelelően tud működni, a szülő megfigyelheti, hogy a gyermek bármilyen elektronikai eszközt elvisel-e anélkül, hogy a tünetek visszatérnének.
Az elektronika korlátozása nem biztos, hogy mindent megold, de gyakran a kezelés hiányzó láncszeme. Az elektronikai böjt visszafordítja a képernyő előtt töltött idő által okozott fiziológiai diszfunkciók nagy részét. A gyermekek agya sokkal érzékenyebb az elektronika használatára. Valójában, a közhiedelemmel ellentétben, nem kell sok elektromos inger ahhoz, hogy egy érzékeny és még fejlődő agyat eltérítsen útjáról. Sok szülő tévesen úgy véli, hogy az interaktív képernyőidő – az internet vagy a közösségi média használata, az SMS-ek küldése, az e-mailezés és a játék – nem káros, különösen a passzív képernyőidőhöz, például a tévézéshez képest. Valójában az interaktív képernyőidő nagyobb valószínűséggel okoz alvási, hangulati és kognitív problémákat, mert nagyobb valószínűséggel okoz nagyon magas izgalmi állapotot és kényszeres használatot.
Hangulat zavarok és a képernyő
Létezik hat élettani mechanizmus, amelyek megmagyarázzák, miért okoz az elektronika hangulati zavarokat:
1. A képernyő előtt töltött idő megzavarja az alvást és deszinkronizálja a test óráját
Mivel a képernyő fénye a nappalt utánozza, ezért elnyomja a melatonint, a hormont, amelyet a sötétség hatására bocsátunk ki és alvási ciklusunkat irányítja. Már néhány percnyi képernyőhasználat is akár órákkal késleltetheti a melatonin felszabadulását és deszinkronizálhatja a test belső óráját. Ha a test belső órájának működésében zavar lép fel, akkor az egy sor más egészségtelen reakciót vonhat maga után, mint a hormonrendszer egyensúlyának felborulása és gyulladások az agyban. A magas izgalmi állapot lehetetlenné teszi a mély alvást, a mély alvás pedig az az állapot, amelyben gyógyulni tudunk. A gyógyulás nem csak betegségek megléte esetén fontos, hanem a mindennapokban is vannak olyan mikrosérülések, amelyeknek regenerálódniuk kell.
2. A képernyőidő érzéketlenné teszi az agy jutalmazási rendszerét.
Sok gyermek az elektronika fogja, és valójában a képernyő előtt játszott játék annyi dopamint szabadít fel – a „jó érzés” hormonja -, hogy az agy vizsgálatakor ugyanazt látjuk, mint kokain használat esetén. Ha túl sok dopamin keletkezik, akkor egyre kevésbé leszünk rá érzékenyek és egyre több stimulációra lesz szükség az öröm megtapasztalásához. Emellett a dopamin kritikus fontosságú a fókusz és a motiváció szempontjából is, ezért a dopamin-érzékenységben még kisebb változások is nagy károkat okozhatnak abban, hogy a gyermek mennyire érzi jól magát és hogyan funkcionál.
3. A képernyőidő „fényt az éjszakában” eredményez
Az elektronikai eszközök éjszakai fényét számos tanulmány összefüggésbe hozta a depresszióval, sőt az öngyilkosság kockázatával is. Valójában az állatkísérletek azt mutatják, hogy az alvás előtti vagy alvás közbeni képernyőtől származó fénynek való kitettség depressziót okoz, még akkor is, ha az állat nem nézi a képernyőt. A szülők néha félnek korlátozni az elektronika használatát a gyerekek szobájában, mert attól tartanak, hogy a gyerekek kétségbe fognak esni, viszont valójában az elektronika eltávolítása jótékonyan hat a gyerekekre.
4. A képernyőidő stresszreakciókat vált ki
Mind az akut stressz (harcolj vagy menekülj), mind a krónikus stressz olyan változásokat idéz elő az agy kémiájában és a hormonokban, amelyek növelhetik az ingerlékenységet. Úgy tűnik, hogy a kortizol, a krónikus stresszhormon a depresszió egyik oka és következménye – ördögi kört hoz létre. Ezenkívül mind a túlságosan ingerült, mind az addikciós útvonal elnyomja az agy homloklebenyét, azt a területet, ahol a hangulatszabályozás zajlik.
5. A képernyőidő túlterheli az érzékszerveket, megszakítja a figyelmet és kimeríti a mentális tartalékokat
Szakértők szerint a gyenge koncentrációs készség, fókuszálási nehézség áll a lobbanékonyság és az agresszív viselkedés mögött. Amikor a figyelmünk gyenge, akkor a belső és külső környezetünkből érkező ingerek feldolgozásának képessége is csökken. Kevés mentális energiát tudunk csak elraktározni, mivel azt az erős vizuális és kognitív ingerek lemerítik. A kimerült tartalékokat ideiglenesen úgy tudjuk felpezsdíteni, ha dühössé válunk, így ezek az összeomlások valójában olyan mechanizmusok, amelyek segítségével meg tudunk küzdeni a mindennapi feladatokkal.
6. A képernyőidő kevesebb testmozgást és szabadban töltött időt eredményez
Kutatások azt mutatják, hogy a szabadban töltött idő, különösen a természettel való érintkezés, segíthet újra figyelmessé válni, csökkentheti a stresszt és az agressziót. Így az elektronika használata csökkenti a természetes kedélyállapot javítók hatását.
A mai világban őrültségnek tűnhet ilyen drasztikusan korlátozni az elektronikát. De amikor a gyerekek kínlódnak, nem teszünk nekik semmilyen szívességet azzal, hogy megengedjük az elektronika túlzott használatát, és abban reménykedünk, hogy azt csak mértékkel fogják használni. Ez nem így működik. Ezzel szemben azáltal, hogy szigorú elektronikus böjttel hagyjuk az idegrendszert természetesebb állapotba visszatérni, megtehetjük az első lépést annak érdekében, hogy a gyermek nyugodtabbá, erősebbé és boldogabbá váljon.
Forrás: