Ketogén diéta terhességben, szoptatás alatt és gyerekkorban –  I. rész

 

Amíg harmadik gyermekemet vártam, végig ketogén életmódot folytattam, a terhességem ketogén volt. Sok kuszaság és tévhit kering még a ketogén diétázók körében is, hiszen sokak számára a keto csak egy diéta, amelyben, mint minden más diétában, egy tápanyaghiányos állapotot látnak, amely fogyást eredményez. Viszont kijelenthetjük, hogy van jól és rosszul kivitelezett ketogén életmód. Ne feledjük, egy zsírszegény diéta is csak egy diéta, és mégis sokan, köztük rengeteg orvos is azt ajánlja nem csak kismamáknak, hanem majdnem mindenkinek annak ellenére, hogy számos tanulmány bizonyítja az állati zsírok egészségünkre gyakorolt pozitív hatását. Véleményem szerint az a legérdekesebb, hogy még azok a tanulmányok is, amelyek megalapozták a zsír gyűlületét az emberek körében, sok esetben még azok sem mondják ki egyértelműen, hogy a zsír a káros. Gondoljunk csak bele a francia paradoxonba: a franciák sok vajat esznek és mégis hosszú életűek. A Kék zónákról és más törzsekről ebben a cikkben tettem említést, amelyet szintén javaslok elolvasására, hiszen azzal indult a ketogén babavárás cikksorozatom.

A világon sokan szenvednek terméketlenség miatt, és sokan csak terápiákkal tudnak gyermekáldásban részesülni, viszont sokan még úgy sem. A ketogén kisbabák (Keto babies) és hasonló témájú csoportokban nap mint látni egymás után 5-10 elvégzett pozitív terhességi tesztet, mert a néha tizenéve próbálkozó, sokszor terápiákat is igénybevevő anyuka nem hisz a szemének, és sokan már néhány hét ketogén táplálkozás után találkoznak a csodával.

 

Terhesség és PCOS (policisztás petefészek szindróma)

Egy jól összeállított ketogén diéta, illetve ketogén táplálkozás a PCOS kezelésére, megszűntetésére is alkalmas lehet (azért lehet, mert nem szabad kijelnteni, hogy alkalmas, de akit érdekel a téma, ajánlom figyelmébe dr. Jason Fung új könyvét a PCOS-ről). Sikertörténetekért szintén a Keto babies csoportba ajánlott ellátogatni.

Ha komolyabban beleástad magad a ketogén diétába, akkor már találkozhattál azzal a ténnyel, hogy javulást okoz endokrin funkciók esetében, amelyet számos tanulmány támaszt alá. Ha pedig egy pozitív terhességi teszt okoz meglepetést ketón, akkor felmerülhet benned a kérdés, hogy vajon folytathatod-e a ketogén életmódot vagy pedig veszélyes-e a keto a terhességben.


Ketózis és babavárás

Japánban a cukorbetegséget alacsony szénhidrátbevitellel kezelik. Ennek köszönhetően van kutatás is az alacsony szénhidrátbevitel és a várandósság kapcsolatáról. A kismamákkal végzett kísérletek etikai kérdései miatt rajtuk nem végeznek kísérleteket, de például az inuit és a maszáj nép köreiben is végeztek néhány felmérést.

A legtöbb nő, aki reggeli rosszullétekkel küzd, általában ketózisban van, ha nem is állandóan, de abban vannak. A rosszullétek mellett jelentkezhet még ételundor, étvágytalanság, hányinger, amelyek miatt keveset esznek a hölgyek a várandósság elején, vagy akár annak egész ideje alatt.

A ketózis nem egy abnormális állapot a testünk számára. Ha csak kis mennyiségben is, de ketonok termelődnek az emberek többségének testében éjszaka, amikor nem táplálkozunk, vagy bármely szénhidrátszegény időszakban. Ez fontos a szervezetünk számára, hiszen energiára éhes agyunk szénhidráthiány esetén így jut üzemanyaghoz. A fenn említett tanulmány szerint a ketonok nem veszélyesek a babára nézve, tehát, mitől félünk?

Az egyik leggyakoribb félelem a ketogén diétával kapcsolatban a terhesség folyamán az annak fogyókúra jellene. Ha kalóriamegvonást alkalmazunk, akkor az nem hat a babára az első hat hónapban, mivel a baba nem gyarapodik olyan gyorsan. A babavárás vége felé és a szoptatásban van szükségünk 300-500 kalóriával több táplálékra naponta, és így még fogyhatunk is, ha van a testünkön zsírtartalék. A kalóriamegvonás veszélye viszont az is, hogy mikrotápanyagokat is megvonunk ezzel magunktól. Amikor a magzat vagy az újszülött agya, idegrendszere és más létfontosságú szervei fejlődnek, nem akarhatjuk megvonni magunktól a mikrotápanyagokat kalóriamegvonás útján.

Az élet építőelemei a legfontosabbak: aminosavak (fehérjék), zsírsavak, vitaminok és ásványi anyagok. Mindegy, minek nevezed a táplálkozásod, legyen az paleo, magas szénhidráttartalmú, alacsony szénhidráttartalmú, vegetáriánus, mediterrán, 30 banán/nap – a tápanyagszükséglet nem változik. A mikrotápanyagok bevitt mennyisége nem kell, hogy megegyezzen a felhasznált mennyiséggel, mivel az attól függ, milyen mértékben tudjuk átalakítani őket. Sokszor az az emberek első reakciója, hogy szükségünk van szénhidrátokra és a keto egészségtelen, de ritkán néz bárki is a „a zsír káros, az egészséges szénhidrát jó” kijelentés mögé.

A ketogén diétáról nem jelenti ki a forrásként felhasznált cikk szerzője, hogy ebből a szempontból jobb vagy egészségesebb.

A te keto diétád lehet jól kialakított ketogén táplálkozás, de lehet nagyon tápanyaghiányos is. Mivel elég egyszerű húst és zsírt enni, a többi mikrotápanyag bevitele válik nagyon fontossá.

Az eredeti cikk minden részénél van egy link, amely tartalmazza a Nemzeti Egészségügyi Szervezet szerinti legjobb forrást bizonyos tápanyagokból.

Protein: esszenciális aminosavakat nem tudunk előállítani a testünkben és külső forrásból kell őket bevinnünk. Részt vesznek majdnem az összes testi folyamatban és az összes szövet, hormon, enzim, a haj, a bőr, az izmok, emésztő szervrendszer, szív, véredények, stb. építő elemei. A fehérje a legfontosabb tápanyag, amely nélkül nem tudunk élni.

Zsír: az esszenciális zsírsavakat is táplálkozással kell bevinnünk. Szerepet játszanak a hormonok előállításában, „üzemanyagként” szolgálnak, sejtépítésben és sok másban vesznek részt.

Omega-3 (DHA): Miért olyan fontos számunkra az omega-3?  Ez az emberi agy egyik legfontosabb építőeleme a koleszterin mellett, és a retina fejlődésében is fontos szerepet játszik. Sajnos más omega-3 zsírsavakból igen kis mennyiségben tudunk DHA-t előállítani. ALA-ból kevesebb, mint 5% lesz EPA, és ALA-ból kevesebb, mint 0.5% lesz DHA. Az összes növényi omega-3 ALA (egy nem régen felfedezett fajtát leszámítva, amely algákban található) és ennek kicsi a felhasználhatósága az emberi szervezet számára.

A táplálékkiegészítőkben lévő zsiradékok is képesek oxidálódni, a növényi omega-3-at pedig gyengén hasznosítjuk. Mit tehetünk? Együnk valódi ételt. A halak, leginkább a szardinia és a lazac az omega-3 legjobb forrásai, de szerencsére a vörös húsok is elég sokat tartalmaznak.

Jód: létfontosságú tápanyag az agy és az idegek fejlődése során, valamint sok más folyamat fontos alkotóeleme, ezért is adják hozzá például a sóhoz és a gabonákhoz. A jódhiány és a golyva komoly problémák. A legjobb jódforrások a tengeri herkentyűk, hal és a tojás, valamint a táplálékkiegészítők.

Szelén: fontos szerepet játszik a pajzsmirigy fejlődésében és szabályozásában, valamint a DNS szintézisben, az oxidáció okozta károsodások elkerülésében és más funkciókban. Legjobb forrásai a hal, marha, csirke és a tojás. Ha viszont úgy érzed, hogy nem viszel be elég szelént, akkor elég megenned naponta egy brazildiót.

Cink: egy újabb nyomelem, amely fontos szerepet játszik a szervrendszerek fejlődésében és további támogatásában. A korai fejlődés szakaszaiban a DNS szintézisben és az enzimek gyártásában van a legfontosabb szerepe, később pedig az érzékszervek és az immenrendszer működésében. A tengeri herkentyűk szeléniumban gazdagok, de a magas higanytartalmuk sokakat távol tart a tenger gyümölcseitől (szerintem viszont nem csak a tengeri herkentyűk tartalmaznak minden hasznos tápanyagot, mert akkor a nem tenger mellett élők az évezredek alatt kihaltak volna már és csak a tengerpartokon élne ember –  a szerk.).

Vas: fontos a hemoglobin termelése során. Két formában található meg: hemvas és nem-hemvas. A hemvas csak állati eredetű ételekben található meg és könnyebben szívódik fel (nem befolyásolja, milyen ételekkel fogyasztjuk –  a szerk.), a nem-hemvas, amely növényi eredetű, viszont kevésbé hasznosítható, mivel a növények, amelyek tartalmazzák antitápanyagokat, mint polifenolok, is tartalmaznak, amelyek csökkentik a felszívódását. Az állati eredetű ételeken kívül a legjobb vasforrások még vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított gabonapelyhek és gabona készítmények.

Kalcium: felszívódását gyakran akadályozzák oxalátok és más antitápanyagok, mint például a spenót esetében. A ketogén diéta estében sokan aggódnak a megnövelt fehérjebevitel (alacsonytól elégséges szintig) növekedése miatt, amely miatt megnő a kiválasztott kalcium mennyisége a vizeletben. Ezt a hipotézist szívesen használják a lúgosító diéta és a vegán mozgalmak szószólói, akik azt állítják, hogy feléled a csontjaidat, ha állati eredetű fehérjét eszel. Valójában az ellenkezője figyelhető meg. A megfelelő fehérjebevitel segít fenntartani vagy javítani a csontsűrűségen, valamint növelni a kalcium felvételét. A tejtermékek részben elfogadható kalcium források, valamint a sötétzöld leveles zöldségek és a halak. Ha nem fogyasztjuk el az állatot a fülétől a farkáig és nem eszünk húslevest, az állati izomhús nem a legjobb kalciumforrás. A legjobb, ha megesszük a kishalak apró csontjait vagy fogyasztunk sötétzöld leveles zöldséget, amely nem tartalmaz keményítőt.

Magnézium: minden táplálkozásmód esetében ajánlott pótolni. Mivel a talaj és vizeink kevés magnéziumot tartalmaznak, annak pótlása jótékonyan hat testünkre minden tekintetben, az elektromos inpulzusoktól, a csontjaink egészségén és mentális jólétünkön át a kedélyállapotunkig. Bár ez az egyik legelterjedtebb ásványi anyag a szervezetben, az ételekben található megnéziumnak csak 30-40%-a hasznosítható, ezért ajánlott táplálékkiegészítő formájában is bevinni. A glicinát a legkevésbé felszívódó, majd a malát jobban, és legjobban hasznosítható a citrát. Citrátot találunk magvakban, zöldleveles zöldségekben, avokádóban és a húsban, főleg halakban.

Tiamin (B1 vitamin): a tiamin támogatja az energia anyagcserét, sejtnövekedést és mint sok más vitamin, támogatja a megfelelő fejlődést. Főleg sertéshúsban, halakban és tengeri állatokban található nagyobb koncentrációban, ami megkönnyíti számunkra, hogy szinte csak táplálkozással vihessük be a szükséges mennyiséget. Mivel szénhidrátfogyasztás esetén sokkal fontosabb odafigyelni a szükséges mennyiség bevitelére, ezért nem olyan fontos odafigyelnünk erre a vitaminra, ha alacsony szénhidráttartalmú táplálkozást folytatunk.

Folát (B9 vitamin): egy újabb olyan vitamin, amelyet az ételekhez adnak, hogy táplálóbbá tegyék őket. A folát egy olyan B-vitamin, amely részt vesz a DNS és az RNS előállításában, sejtosztódásban és az aminosavak metabolizálásában. Felnőttek esetében 400 µg az ajánlott napi bevitel, és 600 µg várandósságban vagy 500 µg szoptatás idején. Ajánlott a fogantatás előtti hónapokban 800-1200 µg-ot bevinni naponta, mivel az első hetekben van rá nagy szükség a velőcsőzáródási rendellenességek megakadályozása érdekében. Valószínűtlen, hogy tényleg ennyi folátot kell bevinni, hacsak nem volt valaki nagyon foláthiányos, de nagyon nagy szükség van rá a helyes fejlődéshez.

Mielőtt táplálékkiegészítő után nyúlna valaki, el kell mondani, hogy a legtöbb táplálékkiegészítő folsavat tartalmaz, amely nem egyenlő a foláttal. A folsav a B9 vitamin mesterséges formája, amelynek hasznosulása nem olyan jó, mint a természetes folátnak. Folát pótlására a legjobb, ha teljesértékű ételeket fogyasztunk. A folsav korlátozott mértékben tud foláttá alakulni és sokan aggódnak a véráramban maradt metabolizálatlan folsav miatt, ezért jobb, ha inkább májat és zöldleveles zöldséket fogyasztunk.

Más B-vitaminok: tudjuk, hogy a B-vitaminok fontosak, és a B12 vitamin hiánya nagy problémát jelent, ezért sokan szednek multivitamint, biztos, ami biztos. Keto diétán nem kell idegeskednünk B-vitamin hiány miatt (B2, B3, B6), mivel a hús azok legjobb forrása és húsból tudjuk a legjobban hasznosítani is.  B12 vitamin csak és kizárólag állati eredetű ételekben található. Ha vegán ketogén diétát folytatsz, akkor viszont ajánlott a táplálékkiegészítők használata és azok fogyasztásának pontos beállítása.

A-vitamin: egy újabb vitamin, amely esetében fontos, hogy milyen formában visszük azt be. A retinol azonnal hasznosítható, míg a béta-karotint először retinollá kell alakítanunk. A NIH szerint: „Mivel a szervezetünk minden A-vitamint, amely ételekből származik, retinollá alakít, így 1 µg retinol a következő táplálékból származó mennyiségeknek felel meg: 1 µg retinol, 12 µg béta-karotin és 24 µg alfa-karotin vagy béta-kriptoxantin. Táplálékkiegészítők esetén a szervezetünk 2 µg béta-karotint alakít át 1 µg retinollá.” Szerencsére a májunk el tudja tárolni az A-vitamint, ezért azt nem kell naponta bevinnünk azt, tehát túladagolni rendszeres ciklikus fogyasztással majdnem, hogy lehetetlen. A legtöbb A-vitamin túladagolás többfajta táplálékkiegészítő hosszú időn át történő fogyasztásával szokott kialakulni (például tőkehalmáj olaj és multivitamin).

E-vitamin: elsősorban antioxidáns. Alacsony szénhidrátfogyasztás esetén az oxidatív stressz is csökken, ezért kevesebbre van szükségünk ebből a vitaminból. Ha valaki mégis aggódik az E-vitamin bevitele miatt, akkor fogyasszon olajos magvakat és sötétzöld leveles zöldségeket.

K-vitamin: a véralvadásban játszik szerepet. Fontos az egyenletes bevitel, mert szintjének ingadozásai befolyásolják a véralvadást. Sok K-vitamint tartalmazó étel ketó-barát. Kutatások szerint a K2 sokkal fontosabb, mint a K1 és szerepe nem csak a véralvadásban van. A K2 vitamin elsősorban állati termékekben és a nattoban található meg.

D-vitamin: nem teljesen táplálkozásfüggő, de nagyon fontos szerepe van a szervezetünkben. Társadalmunk nagy része nem tölt elég időt a napon és D-vitaminhiányban szenved. A széles körben elterjedt ajánlások szerint a napi bevitt mennyiségnek 400 NE és 800 NE között kell lennie, ami nagyon kevés. A napon töltött időtől függően 1000-1500 NE lenne inkább a megfelelő a legtöbb felnőtt számára. A biztonságos bevitt D-vitamin mennyiség felső határa 10000 NE naponta, de úgy tűnik, nincs semmilyen káros hatása, ha ettől többet fogyasztunk. A szoptatott újszülöttek napi ajánlott D-vitamin beviteli mennyisége 400 NE naponta (habár dr. Ken Berry elmondja, hogy ez az anya étrendjétől és napon töltött idejétől függ, tehát, az anyatejben is van D-vitamin, ha az anya eléget fogyaszt belőle – a szerk.) a megfelelő csontfejlődéshez és növekedéshez, valamint az angolkór megelőzéséhez. A tápszerek tartalmaznak D-vitamint. Tehát, némely állati termékek tartalmaznak D-vitamint (főleg, ha szabad tartású állatokról van szó – a szerk.), attól függően, hol élünk a Földön és mekkora bőrfelületünket süti a nap, szükség lehet mégis D-vitamin pótlásra.

Folytatjuk.

Forrás: https://www.ketogains.com/2016/12/keto-dangerous-pregnant-breastfeeding-children/