Lily Nichols: Real food for pregnancy (Valódi étel a várandósságban) – 4. rész

top feature image

Lily Nichols: Real food for pregnancy (Valódi étel a várandósságban) – 4. rész

Olvasónapló

Az első részt itt találják: https://berta-irma.com/lily-nichols-real-food-for-pregnancy-valodi-etel-a-varandossagban-1-resz

A második részt itt találják: https://berta-irma.com/lily-nichols-real-food-for-pregnancy-valodi-etel-a-varandossagban-2-resz

A harmadik részt itt találják: https://berta-irma.com/lily-nichols-real-food-for-pregnancy-valodi-etel-a-varandossagban-3-resz

A szükséges A-vitamin bevitel érdekében elég hetente kétszer pár uncia (1 uncia kb. 28g) májat fogyasztanunk a növényekből származó karotinok és más A-vitamin források mellett (legeltetett tehenek tejéből készített vaj, legeltetett állatok zsírja, tojássárgája, stb.). A szerző szerint sokak számára idegen lehet az olyan belsőszervek fogyasztása, mint a máj. Annak ellenére, hogy őseink gyakran fogyasztottak belső szerveket, mi sajnos nem így nőttünk fel, az ízvilágukat meg kell szoknunk. Ha mégis szeretnénk májat enni, próbálkozzunk a csirkemájjal, amelynek lágyabb íze van, mint a marhamájnak.

A babavárásban a húsok hihetetlenül fontos tápanyagforrások: tökéletes protein, ásványi anyag, B-vitaminok, zsírban oldódó vitaminok és más tápanyagok forrásai. Az állati eredetű ételek tartalmazzák a vas és a cink legkönnyebben felszívódó formáit, ami magyarázatot ad arra, hogy a vegetáriánusoknál miért áll fenn ezek hiányának a kockázata. A vas és a cink hiánya számos komplikációt okozhat a várandósságban, (amelyeket nem sorolnék fel, hiszen sok tápanyag hiánya okoz komplikációkat, a beszámolóm pedig így is elég hosszú lesz – a szerk.).

A húsokban sok tápanyag található, amelyek más forrásokban nem, vagy alig tudnak felszívódni.

A szerző a boltokban kapható kész levesek helyett a valódi, házilag készített csontleveseket ajánlja, amelyeknek olyan gazdag a tápanyag tartalma, amilyet más ételekben nem találhatunk meg. A tradicionális konyhákban nem fogyasztanak csont- és bőrmentes csirkemellet, és a többi részét sem dobják ki, hanem megeszik a belső szerveket, az állat zsírját, a levesekbe pedig belefőzik a húst, csontokat és a bőrt is. Ha lassú tűzön főzzük a húslevest, gazdag kalcium, magnézium, vas, cink, kálium, és nyomelemforrást kapunk. A húsleves és a lassan főtt húsok ellátnak minket zselatinnal és kollagénnel, amelyek a glicin nevű aminosav leggazdagabb forrásai. A szervezetünk más aminosavakból is elegendő glicint tud előállítani, a babavárás viszont többet kíván ebből az aminosavból. Kutatók szerint a várandósságban jelentkező glicin szükséglet meghaladja ennek a szintézisnek a kapacitását, ezért kívülről kell bevinni. Glicint viszont nem találunk a sovány és bőrmentes húsokban, amelyek viszont sok metioninnal látják el a szervezetet. A metionin egy aminosav, amely csökkenti a glicin mennyiségét, nagy mértékben pedig mérgező hatású is lehet.

Zöldségek

A zöldségek folsavat, C-vitamint, béta-karotint, rostokat, B-vitamint, K1 vitamint, káliumot és sok más fontos tápanyagot tartalmaznak. A C-vitamin az aminosavakkal és más tápanyagokkal együtt támogatja a megfelelő kollagén termelődést, amely nélkülözhetetlen az anya szöveteinek és a baba növekedéséhez. A zöld leveles zöldségekben gazdagon megtalálható két olyan anyag, amelyek csökkentik a reggeli rosszulléteket: a B6 vitamin és magnézium. A szerző a főtt és nyers zöldségek együttes fogyasztását javasolja, mivel egyes tápanyagok nyersen, míg mások főtt állapotban fejtik ki hatásukat. Lily Nichols a helyi termesztésű bio termékeket ajánlja, amelyeket a legjobb, ha a termelőtől vásárolunk meg.

Halak és más tengeri élőlények

Sokan azt tanácsolják, hogy a várandós nők ne fogyasszanak halat a benne található higany miatt, amely ártalmas lehet a fejlődő agy számára. Vannak nagyon sok higanyt tartalmazó halak, amelyeket Lily Nichols szerint tényleg kerülni kell (kardhal, királymakréla, tőkehal, cápa; a tonhalból hetente 6 unciától kevesebbet ajánlott fogyasztani – 1uncia 28,5g). Sok más hal viszont teljesen biztonságos a babavárás ideje alatt, még akkor is, ha tartalmaznak valamennyi higanyt, mert a higany mellett szelén is található bennük. A szelén megakadályozza a higanyt abban, hogy kifejtse káros hatását az emberi szervezetre. Azoknak az anyáknak a gyermekei, akik sok tengeri ételt fogyasztottak, magasabb IQ-val rendelkeztek és jobb kommunikációs készséggel egy, a szerző szerint nagyon jól megszervezett tanulmány szerint. A hosszabb életű és nagyobb méretű halakban, amelyek kis halakkal táplálkoznak, több higany található.

A hidegebb vizekben élő halak gazdag omega-3 források. Az olyan zsíros halak, mint a lazac, hering és a szardínia (és az ikra) nagyon magas omega-3 források, és alacsony a higany tartalmuk, emellett sok D-vitamint is tartalmaznak. A tenger gyümölcsei sok ásványi anyagot is tartalmaznak.

Zsíros és fermentált tejtermékek

A szerző nem hisz abban, hogy bárkinek tejterméket kell fogyasztania, hogy kalciumhoz jusson, viszont ezek az ételek a kalcium mellett kiváló protein, zsírban oldódó vitamin (A, D, E, K), némely B-vitamin, probiotikum és jódforrások. A tejtermékekben K2 vitamin található, szemben a növényekben található K1 vitaminnal. A K2 vitamin az A- és D-vitaminnal együtt támogatja, hogy az ásványi anyagok oda épüljenek be, ahova kell (fogakba és csontokba). A baba csontozata az anyaméhen belül fejlődik ki, és ezek a vitaminok a kalciummal és más ásványi anyagokkal együtt felelősek az erős csontokért. Ha a babavárásban ezekből az anyagokból keveset visz be az anya, akkor a teste saját magából „vesz kölcsön”, ami későbbi egészségi problémákhoz vezethet. Az anyai csontritkulást, gyenge csontokat kalciumhiányként tartják számon, de valójában épp K2-vitaminnal lehet visszafordítani. Emellett a K2-vitamin növeli az inzulin érzékenységet, tehát, ha elegendő mennyiséget viszünk be, akkor segít a normális vércukorszint fenntartásában.

A fejőstehenek termékenységének növelésére gyakran jódot használnak, amelynek köszönhetően a tejtermékek is jódban gazdagok. Azoknak a nőknek, akik nem fogyasztanak tengeri ételeket, a fő jódforrásuk a tejtermékek.

Mint bármely ételnél, itt is a minőség számít. A legeltetett tehenek teje több zsírban oldódó vitamint, és kevesebb peszticidet tartalmaz. Az organikus is jó választás, de ez nem jelenti azt, hogy legelnek a tehenek, csak azt, hogy organikus élelmiszereket kapnak. A legjobb választás a legeltetett és bizonyítottan organikus.

A fermentált tejtermékek, mint a joghurt, kefir és az érlelt sajtok több K2 vitamint tartalmaznak a bakteriális fermentációnak köszönhetően. Az anyák fermentált tejtermék fogyasztása kapcsolatban áll az újszülötteknél az ekcéma és az allergiás orrnyálkahártya gyulladás kialakulásának csökkenésével.

Laktóz intolerancia esetén az anya fogyaszthat vajat, tejfölt és érlelt sajtokat, mivel azok laktózban szegények, habár tisztázatlan okokból a laktóz intoleráns anyák gyakran képesek várandósan tejtermékeket fogyasztani.

A vegetáriánus táplálkozás kihívásai a terhességben

A könyvben sok információt találunk az állati eredetű ételekkel kapcsolatban, mivel a természeti népek is azokat részesítik előnyben, ha termékenységről van szó. Az állati eredetű ételekben gazdagon megtalálhatóak azok a tápanyagok, amelyek támogatják a baba fejlődését, az anya egészségét és a szülés utáni regenerációt, valamint a tápanyag dús anyatej termelődését. Egy, a természeti népekkel foglalkozó modern kutatás szerint azok tápláléka 55-65%-ban állati eredetű, ami megegyezik dr. Westony Price múlt század eleji kutatásának eredményeivel, aki nem talált az egész világon olyan bennszülötteket, akik 100%-ban növényi ételeket fogyasztottak volna az 1900-as évek elején. Röviden írom csak le azokat a tápanyagokat, amelyek bevitele nagy kihívást jelent vegetáriánus táplálkozásnál, viszont a baba fejlődése szempontjából igen fontosak: B12-vitamin, kolin, glicin, A-vitamin (retinol), K2-vitamin, DHA (a várandósságban legfontosabb omega 3), vas és cink. A könyvben részletes leírást találunk arról, miért nem optimális a vegetáriánus táplálkozás a babavárásban, de ezt most nem írom le részletesen. A felsoroltakon kívül megtudhatjuk még, hogy a nem állati eredetű proteinek nem teljes értékűek, mivel nem tartalmazzák az összes aminosavat. Erre jó megoldás, ha olyan fehérjéket fogyasztunk együtt, amelyek kiegészítik egymást (rizs és bab, vagy tojás/sajt lencsével). A növényi fehérjéket nehéz emészteni a bennük található antitápanyagok miatt, mint a fitátok, tannin, lektinek és tripszin gátlószerek. Sok vegetáriánus, annak érdekében, hogy minden hasznos tápanyagot bevigyen, szénhidrátokban gazdag étrendet kezd alkalmazni, mivel a növények szénhidrátokban is gazdagok.

A szerző tippeket ad, hogyan lehet optimalizálni a vegetáriánus táplálkozást, de a teljes vegán étrendet semmiképp sem ajánlja. Véleménye szerint naponta minimum 3 tojást kell megenni, alga alapú DHA készítményt kell szedni, rendszeresen tengeri moszatot, hetente több alkalommal pedig osztrigát fogyasztani. A gabonát és a hüvelyeseket 7 óra hosszára, vagy egy éjszakára vízbe kell áztatni. A normál zsírtartalmú tejtermékek rendszeres fogyasztását is ajánlja (legeltetett állatoktól), valamint minőségi terhesvitamin fogyasztást, és szerinte ajánlott kitalálni, honnan juttat be a kismama a szervezetébe glicint (húsleves, kollagén és zselatinpor, és hal).

Folytatjuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Post navigation

  Next Post :
Previous Post :