Olvasónapló
Az első részt itt találják: https://berta-irma.com/lily-nichols-real-food-for-pregnancy-valodi-etel-a-varandossagban-1-resz
A második részt itt találják: https://berta-irma.com/lily-nichols-real-food-for-pregnancy-valodi-etel-a-varandossagban-2-resz
A harmadik részt itt találják: https://berta-irma.com/lily-nichols-real-food-for-pregnancy-valodi-etel-a-varandossagban-3-resz
A negyedik részt itt találják: https://berta-irma.com/lily-nichols-real-food-for-pregnancy-valodi-etel-a-varandossagban-4-resz
Mely ételek hatnak károsan a fejlődő babára?
Sokszor a fertőzésveszély miatt figyelmeztetnek bizonyos ételek fogyasztásával kapcsolatban, viszont sok esetben ezek az ételek tele vannak a baba számára nélkülözhetetlen tápanyagokkal. A szerző szerint ezeknek az ételeknek a mellőzése több kárt okoz, mint jót. Az ételmérgezés szempontjából biztonságos ételek pedig általában tápanyagokban szegények. Lássuk, mely ételeket nem ajánlják a kismamák számára: puha sajtok, nyers tej, bizonyos halak, félig sült és főtt húsok, lágy tojás, csemege húsok. Lily Nichols elmondása szerint az immunrendszer hihetetlen változásokon megy át, amelyek miatt érzékenyebbé válik a mérgezésekre. Ha szigorúan elkerüljük az ételmérgezések minden lehetséges forrását, nehéz lesz bevinni a szükséges tápanyagokat. Habár a várandós nők fogékonyabbak a fertőzésekre, mégis igen ritkán fordul elő náluk ételmérgezés. Sokszor figyelmeztetnek például, hogy a várandós nő kerülje a szusit vagy a nyers halat, viszont Japánban a baba egészséges fejlődését épp ezekhez az ételekhez kötik, ráadásul egy egészségügyi hivatal szerint nem veszélyes nyers halat fogyasztani a babavárás ideje alatt. Ez alól kivételt képez a kagyló, amelyet csak főzve szabad fogyasztani. A könyvben olvashatunk arról, hogy például Listáriát 2009. és 2011. között pasztőrözött tejből készült sajt okozott, vagy, hogy 2016-ban (egy Amerikai betegség kontrolláló és megelőző központ adatai szerint) 5 szalmonellás eset közül egyet okozott tojás, négyet pedig növényi élelmiszer. A szerző szerint általában az állati eredetű ételek kerülésére figyelmeztetnek, habár a növények sem garantáltan biztonságosak. Az ételmérgezések 46%-áért a növényi ételek felelősek. Egy 2013-as elemzés szerint a zöld leveles zöldségek voltak felelősek a legtöbb ételmérgezésért. A legfontosabb, hogy hol vásárolunk, milyen körülmények között tárolják az ételt, ahol megvesszük, és, hogy mi hol tároljuk majd, hány napig áll, mielőtt elfogyasztjuk, stb.
Az immunrendszerünk állapota is fontos, ha ételekről van szó. Néhány étellel támogathatjuk a szervezetünket, hogy egészséges maradjon: fermentált ételekkel, probiotikumot tartalmazó ételekkel, lassan főtt húsokkal és csontlevesekkel, szénhidrátok és a cukor csökkentésével, és azzal, ha biztonságos helyről vásárolunk.
Kerülendő ételek
Olyan ételeket is felsorol a szerző, amelyek nem kínálnak megfelelő tápanyagokat a baba számára, vagy veszélyeztetik a várandósságot.
Alkohol: nem szeretnék sokat foglalkozni vele, hiszen köztudott, hogy árt a babának. A szerző szerint a nagy mennyiség nagyobb mértékben árt, mint a kis mennyiség, de a kis mennyiség is többet árt, mint a semennyi sem.
Koffein: a koffein hatása a babavárásban vitás, de a szerző szerint a koffein áthatol a placentán és a baba koffeinszintje hasonló az anyáéhoz. A várandósság előrehaladtával kevésbé hatékony a koffeinnek a véráramból való eltávolítása is. Az anya szervezetének magas koffein tartalma csökkentheti a placenta vérellátását, ami miatt kevesebb tápanyaghoz juthat a baba. Kb. 230 milliliter kávé 100mg koffeint tartalmaz, és a figyelmeztetések szerint a várandós nő nem fogyaszthat több, mint 200mg koffeint naponta. A teában és a csokoládéban is van koffein. 230 ml tea kb.30mg koffeint, és 28g csokoládé 20-30mg koffeint tartalmaz.
Finomított szénhidrátok
A finomított szénhidrátok erősen feldolgozott élelmiszerek, amelyek gyorsan felszívódnak és hirtelen emelik meg a vércukrot. Más szavakkal, magas a glikémiás indexük. Emellett alacsony a tápanyag tartalmuk, kevés vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaznak, ami azért is jelent gondot, mert kevés hely marad a tápanyag dús ételek számára a táplálkozásunkban.
A finomított élelmiszerek nagy vonalakban: fehér liszt, gabonapelyhek, puffasztott gabona, instant ételek, fehér rizs.
Sokan úgy gondolják, hogy az egész gabonák, vagy a teljes kiőrlésű lisztek elég rostot tartalmaznak, de azok rosttartalma eltörpül a szénhidráttartalmuk mellett, és a végén ismét magas szénhidrát fogyasztást érünk el.
Az egész gabona, vagy a teljes kiőrlésű liszt is jobb a finomított változatnál, de még mindig jelentősen növelik a vércukorszintet. A szerző szerint a hagyományos frissen kovászolt kenyér sokkal jobb a táplálkozás szempontjából.
Cukor
A nagy mennyiségű cukorfogyasztás nem csak az anya elhízását, de a baba túl nagyra növését, és a terhességi cukorbetegség kialakulását is elősegíti. Az anya cukorfogyasztása a várandósság alatt hajlamossá teheti a gyermeket az asztma és az ekcéma kialakulására, és a gyermek agya később nagyobb valószínűséggel fogja előnyben részesíteni az édes ételeket. Egérkísérleteknél megfigyelték, hogy a magas cukorfogyasztás miatt az utódoknál gyengébb agyi fejlődés és figyelemzavaros hiperaktivitás-szerű viselkedésre való hajlam jelenik meg. A cukor sok élelmiszerben megtalálható, de mivel több különböző néven jelenítik meg a termékekben, ezért nem kerül első helyre (első helyen a legnagyobb mennyiségben jelenlévő alkotóelem áll).
Mesterséges édesítőszerek
A szerző szerint az a legbiztonságosabb, ha a táplálkozásunk a lehető legjobban hasonlít őseink táplálkozásához. A mesterséges édesítőszerek olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek az agyunkban édes íz érzetét keltik. Egy kutató szerint az édesítőszerek fogyasztása miatt jobban kívánjuk az édes ízt. Egyes édesítőszerek megemelik a vércukorszintet, mivel kihatnak a bélflórára. Egy a szukralózzal végzett kísérletben csupán 12 hét alatt jelentősen csökkent a hasznos bélbaktériumok száma, miközben az alanyok a biztonságos napi fogyasztható mennyiség 1/5-ét fogyasztották. Az édesítőszerek kihathatnak a pajzsmirigyhormonokra is. A szukralóz csökkenti a pajzsmirigy funkcióit, ami maradandó hatást gyakorol a magzat agyi fejlődésére. Az édesítőszert fogyasztó várandós nők gyermeke nagyobb eséllyel születik nagy súllyal, és lesz túlsúlyos 7 éves kora körül. A stiviát biztonságosnak tartják a babavárás alatt, a cukoralkoholokkal viszont ajánlott vigyázni, mert van, akinél gyomorpanaszokat okoznak.
Növényi olajok
A múlt évszázad óta használ az ember növényi olajokat az étkezésében, viszont az utóbbi 50 évben terjedtek el, ami egybeesik sok betegség elterjedésével is, mint túlsúly, szívbetegség, cukorbetegség, más krónikus betegségek, gyulladásos betegségek. A növényi olajokban lévő telítetlen zsírsavak nagyon sérülékeny szerkezetűek, főleg, ha levegő hatásának vannak kitéve, átlátszó műanyag edényekben tároljuk őket, vagy hevítjük őket. Ez nagyon mérgező anyagok létrejöttéhez vezet, amelyeket szabadgyököknek nevezünk, és komoly komplikációkat okozhatnak a várandósságban. Emellett magas az omega-6 tartalmuk, ami szintén káros hatást gyakorol a testre, ha nem viszünk be elég omega-3 zsírsavat.
A baba agyának fejlődésére hatást fejthetnek ki azok a zsírok, amelyeket az anyuka elfogyaszt. A 9 hónapos gyermekek pszichomotoros fejlődésének vizsgálatakor azt találták, hogy a legtöbb omega-6 zsírsavat fogyasztó anyák gyermekeinél késve fejlődött a finom és nagy motorika.
Transzzsírok
Transzzsírok akkor keletkeznek, amikor növényi olajokat szilárd halmazállapotúvá alakítják (margarin). Ezek részben hidrogénezett növényi olajok, amelyek meghosszabbítják az élelmiszerek polcon való tárolásának időtartamát. Ezek kapcsolatba hozhatóak a cukorbetegséggel és a szívbetegséggel, valamint nehezítik a tápanyagok szállítását a placentán keresztül. Megnehezítik, hogy a magzat elég omega-3-hoz jusson, és rontja az inzulinrezisztenciát. Még kis mértékű fogyasztásuk is alacsony születési súllyal, kisebb súlyú placentával és várandóssági magas vérnyomással hozható kapcsolatba.
Szója
A szója akadályozza az ásványi anyagok felszívódását, mint kalcium, magnézium, réz, vas és cink. Ahhoz, hogy a szójában lévő fitinsav le tudjon bomlani és ne hasson károsan a szervezetre, hosszú ideig kell fermentálni. A szójában sok antitápanyagot is találunk, amelyek megakadályozzák az emésztő enzimek normális működését, nehezíti a jód felszívódását, fehérjék emésztését, emellett pedig növényi ösztrogént is tartalmaz. Az USA-ban termelt szója 94%-a génmódosított, amely ellenáll a veszélyes permeteknek (glifozát), amelyekkel permetezik. A szója alumínium edényekben történő feldolgozása és tárolása pedig egy újabb veszélyforrás az egészségünkre nézve.
Folytatjuk.