Olyan modern világban élünk, amelyben haladnunk kell a korral, de a kor haladását is a saját előnyünkre kell fordítanunk. Minden termék, amely megkönnyítette az életünket, és megkímél minket a hosszan tartó munkától, ami megakadályozná a gyors fejlődésünket, szórakoztató tárggyá vált. Motivációs trénerek mondják, hogy, ha azt az időt, amit a mobiltelefonunk nézegetésével töltünk, tanulással töltenénk, nagyon komoly fejlődést érnénk el. A könyvek fontosságáról és az okoseszközök hatásairól olvasva még komolyabban elgondolkodtam rajta, hogy többet ártanak-e, mint használnak ezek az eszközök a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt.
A könyvek
A könyvek fontosak, de nem egészen úgy, mint azt gondolnánk.
Sokszor hallhattuk már, hogy az olvasás fontos, fejleszti a képességeinket, gondolkodásunkat, bővíti a szókincsünket, a gyermekeknél pedig olyan fontos szerepet tölt be, amit egyetlen rajzfilm sem képes: fejleszti a képzelőerőt, hiszen, amikor mesét olvasunk, nem kap kész képeket a gyermek, hanem neki kell elképzelnie, amit hall. Egy kutatás viszont bebizonyította, hogy azok a felnőttek, akik sok könyv között nőttek fel, de csak 9 osztályt végeztek ugyanolyan jól teljesítettek a teszt során, mint azok, akiknek a házában gyerekkorukban nem volt sok könyv, de egyetemi végzettségük van. „Ez a teszt a szövegértési és elemi olvasási készséget, a számolási készséget vizsgálja, illetve a problémamegoldó készséget információ-technológiai környezetben” – áll a cikkben, amely a tanulmányról ír. Az átlagosan 80 könyvet otthon tartó családok gyermekei már átlagos teljesítményt nyújtottak, amely egészen a 350 otthon tartott könyvig emelkedett. Ezen felül már nem emelkedett az eredmény.
Ezzel szemben mit látunk ma a világban? A gyerekeket okostelefonnal és tablettel kábítják a szülők, hogy el tudják végezni a feladataikat. Vajon a máktea okozott nagyobb károkat annak idején, vagy az okoskütyük a modern időkben – persze, ez csak az én véleményem, de a válasznak érdemes lenne utánajárni. Az viszont tény, hogy valami gond van. A gyermekek képességeire nincs jó hatással, ha állandóan és kis koruktól kezdve vannak kitéve az említett eszközök ingereinek, áll Bereczki Enikő ifjúsági- és generációs szakértő cikkében.
A gyermekeknek sok külső hatással, olyan tényezőkkel kell megküzdeniük életük során, amelyekkel a képernyőn nem találkoznak. Az elektromos eszközök még függőséghez is vezethetnek, gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. Sok minden, amit nap mint nap használunk, az életünk része, függőséghez vezethet, akkor miért tesszük ki mi magunkat és másokat ennek a veszélynek? Pillanatnyilag nagyon jó megoldásnak tűnik, és amíg a lányommal voltam állapotos, a bölcsődés fiam mellett úgy tudtam délután aludni egyet, ha indítottam neki mesét, illetve dalocskákat. Egy idő múlva viszont észrevettük, hogy követelni kezdte, habár, ha nem indítottunk neki mesét, akkor sem volt túlzottam dühös, viszont szerette volna. Ekkor mondta a férjem, hogy csak vasárnaponként lehet mesenézés, ami nagyban megkönnyítette az életünket. Gondoljunk csak bele: 14 óráig van óvodában, majd hazajön, átöltözik, ebédel, és csak pár órája marad, 3-4 óra hossza játékra fürdés és lefekvés előtt. Ha ez az idő alatt még meséket is nézne, mennyit tudna játszani? A játék az, ami fejleszti a gondolkodást és a képességeket, nem pedig a készen kapott kép. Úgy érzem, nagyon jó döntés volt, hogy csak hetente egyszer ül a képernyő előtt, mert így gyorsan megtanulta a napokat is számolni, tudja, mely napon mi szokott történni, és marad ideje tanulásra, játékra.
Az emberiség eddig hatalmas fejlődésen ment keresztül digitális kütyük nélkül, amely fejlődéssel kifejlesztette ezeket a gépeket, de vajon, ha már egészen kis korban használni kezdjük őket, folytatódni fog a fejlődés, vagy minden felesleges volt, amit eddig elértünk?