A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén-, oxigén– és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket. A szénhidrátok hevítéssel vagy erélyes vízelvonó szer hatására (például tömény kénsav) szénre és vízre bonthatók. (Az 1800-as években „szénvizegyek” néven emlegették.[1] 1844-ben Carl Schmidt megalkotta a szénhidrát kifejezést.)
A molekulaszerkezet összetettsége alapján három nagy csoportra osztjuk őket:
- A monoszacharidok a legegyszerűbb szénhidrátok, savas hidrolízissel[3] nem bonthatók egyszerűbb cukrokká.
- A diszacharidokés oligoszacharidok összetett szénhidrátok, két vagy néhány (3, 4, 5…) monoszacharid molekulából állnak.
- A poliszacharidokbonyolult szerkezetű óriásmolekulák, melyek nagyon nagy számú monoszacharid molekulából állnak.” /Wikipedia/
Tehát a szénhidrátok azok az anyagok, amelyeket a szervezetünk cukrokra bont az emésztés során.
Mi az elsődleges táplálékunk? A szénhidrát vagy a hús és a zsír?
A szénhidrátokra, illetve az általuk megemelt vércukorszintre azt mondja dr. Ekberg, hogy, mivel veszélyes a magas vércukorszint, ezért a szervezetünk minél hamarabb meg akar tőle szabadulni és az inzulin, amilyen gyorsan csak lehet, be szeretné juttatni a sejtekbe a vérünkben lévő glükózt.
Sokan azt állítják, hogy a szénhidrátok könnyen emészthetőek. Szinte mindenben cukor és liszt van, és sok, élelmiszerként árult termék cukor és ízfokozó nélkül ehetetlen lenne. Ha a szénhidrátok könnyen emészthetőek, és mindenben azok vannak, akkor az emberek miért puffadnak és érzik úgy, hogy moccanni sem bírnak egy kiadós ebéd után?
A hús és a zsír számottevően nem emeli a vércukorszintet, tényleg könnyen emészthető és nem okoz puffadást.
Akkor vajon mi az igazság? Ha tudni szeretnéd, járj utána. A Supersize mi c.film főszereplőjére gondoljunk csak, aki 2 hónapon át csak és kizárólag egy gyorsétteremlánc ételeit ette, amelyről valószínűleg mindenki, vagy nagyon sokan tudják, hogy károsak az egészségre. Neki sem lett komoly baja 2 hónap után, de az orvosok azt tanácsolták neki, hogy hagyja abba, mert komoly baja származik majd ebből az életmódból. Tehát, 2 hónap biztosan káros ételekkel sem okozott túl komoly gondokat, akkor egy olyan életmód, amelyet nagyon sokan egészségesen folytatnak, vagy épp ennek köszönhetően nyerték vissza az egészségüket, és vannak orvosok is, akik ketoval gyógyítanak, akkor véleményem szerint ezzel az életmóddal is nyugodtan próbálkozhatunk és magunk láthatjuk, tapasztalhatjuk meg a szénhidrátcsökkentés jótékony hatásait, a zsír megnövelésének a jótékony hatásairól nem is beszélve – természetesen mindenki maga dönt a táplálkozásáról.
Mennyi szénhidrátot együnk?
Ha fogyni szeretnénk, akkor azt mondom, hogy annyit, amennyivel fogyni tudunk. Ezt dr.Atkins mondja könyvében. Természetesen, a diéta legelején ne kísérletezzünk, hanem tartsuk napi 20g alatt a bevitt összszénhidrátot. Amikor pedig már csak körülbelül 15 kg feleslegünk van, elkezdhetünk kísérletezni azzal, hogy mennyi szénhidrát az, amivel nem hízunk. Ez természetesen nem kötelező, viszont szerintem, és ez csak az én véleményem, mégis jó, ha tudjuk, mi fér bele az életmódunkba. És természetesen ne szemetet, hanem valódi ételt együnk. Ha úgy döntesz, hogy ezt kikísérletezed, akkor minden héten napi 5 grammal növeld a bevitt szénhidrát mennyiséget.
A szervezetünk naponta kb.50g glükózt termel, amely elegendő azon sejtjeink számára, amelyek nem tudnak mással táplálkozni.
Általában 0-50g bevitt szénhidráttal tudunk ketózisban lenni, ez egyénenként változó.
Van, aki külön számolja a netto és a brutto szénhidrátot.
Szénhidrátok a keto elején
Fogj egy becsomagolt ételt, lehet az keksz, liszt, csokoládé, kakaópor, vagy akármi. Van a hátulján egy táblázat, amelyben fel vannak tüntetve az élelmiszer összetevői: energia-, zsír-, szénhidráttartalom és még sok más dolog. Ebből a szénhidrát részt kell figyelembe venni. Fel szokták tüntetni az összes szénhidrátot és azt, hogy abból mennyi cukor. A 20 grammpéldául 4 paradicsommal is elérhető, egy banán viszont már két napi adagot jelent. A húsok nem, vagy csak elenyésző mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak, a zsírok nem tartalmaznak semennyit, vagy nagyon-nagyon keveset, a zöldségfélékben pedig különböző mennyiségű szénhidrát található. A gyümölcsökben és a gabonafélékben pedig sok van belőlük.
A szénhidrát nem csak cukrot jelent, és nem csak fehér lisztet. A méz, a szőlőcukor, a gyümölcscukor, a keményítő és a cellulóz is ide tartozik, ugyanúgy, mint a szacharóz.
Az emberiség az egyszerű, fehér, nádból és répából sok finomító eljárással készült cukrot használja nap mint nap hatalmas mennyiségben. Mindenben cukor van. A Light feliratú élelmiszereket is az teszi finommá, hiszen a zsír eltávolításával ehetetlenek lettek ételeink. Tehát, aki ilyen feliratú egészségesnek vélt ételt fogyaszt, az gyakran tömi magát cukorral.
Szénhidrátok számolásához szükségünk van egy táblázatra és egy konyhai mérlegre. Lemérjük az adott élelmiszer súlyát és, ha például egy 100 grammos paradicsomról van szó, akkor könnyű dolgunk van, hiszen az élelmiszerek 100g-os mennyiségére szokták megadni a szénhidrát tartalmat. 100 gramm paradicsom 4g szénhirtátot tartalmaz, 100g burgonya viszont 18,4 grammot. Ha 100 grammtól kevesebb az ételmennyiség, amit el szeretnénk fogyasztani, pl. 70g, akkor 0,7-tel szorozzuk a táblázatban található szénhidrát mennyiséget, ha pedig 170g, akkor 1,7-tel.
Szénhidrát számításhoz a következő táblázatot használom: http://drtomosvary.hu/szenhidrat-tablazat/132/hun/57
Videóként itt nézheted meg: https://youtu.be/ilqAH5MO3p8